Ez éven már két gyerek miatt is érintett voltam az ovis
Anyák napján. Nagyon szeretem ezeket a pillanatokat, mert jó látni, hogy a
gyerekek milyen lelkesen készülnek „titokban”, hogy meglephessenek engem.
Reméltem, hogy idén nem fogok annyit bőgni a műsoron,
mint tavaly – tekintve, hogy más anyukák
képesek könnyek nélkül végigülni a műsort- de nekem ez most sem jött össze. A 100-as zsepi is
kevésnek bizonyult, amikor ez a két kis csöppeteg, virágcsokorral a kezében
elém állt, és elkezdte mondani a versét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése