Mindig bűntudatom van, amikor a gyerek a számítógép előtt ül
és meséket néz. (Mert hát milyen szülő az olyan, aki így lepasszolja a gyereket
és mi lesz azokból a gyerekekből, akik már 2 évesen órákat töltenek a
számítógép rabságában??) De sajnos van, hogy erre a megoldásra kényszerülök én
is, pl. ha valamit sürgősen meg kell oldanom és gyorsan le kell kötni a gyerek
figyelmét. Viszont ha már mesenézés, akkor próbálok arra törekedni, hogy
valamilyen idegen nyelvűt hallgasson vagy nézzen, mert így a passzív szókincsbe
szépen beépülnek ezek a szavak és később, ha találkozik velük, már ismerősen
fognak csengeni. (mire jó a nyelvészet szak? :)).
Szóval elég sok nyelvórán megfordul így Veronika. Lengyelül nézzük a
Teletubbies-t, olaszul pár Rebbitől tanult dalocskát (il gatto puzzolone, la
bella lavanderina), oroszul a Masa-t és angolul meg szinte mindent. És a gyerek
tanul! És tudja! Megyünk a boltban, meglát egy macskát és rámutat: „Anya,
senior Gatto!” :) Vagy múltkor történt, hogy kedves
barátnőimmel, Klárika és Jolika nénivel összetalálkoztunk, Veronika arca pedig
tiszta fagyi volt, mert előtt azt evett. És a nénik megkérdezték tőle: - „Mit
ettél Drágám?” Veronika meg lelkesen a képükbe üvöltötte, hogy: - „What? ICE
CREAM!” (Fordítás: Mit? Fagyit!) Mi meg Atival csak néztünk, hogy hát igen…tényleg
azt evett… :)
ui. Persze még így sincs Rebbike szinten, aki reggel
felébred, odamegy az Anyukájához és mondja: „Mama, játszótérre.” Majd az
apukájához fordul: „Papa, parco” :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése