Én ilyenkor mindig késztetést érzek arra, hogy minél hamarabb belevessem magam a karácsonyi hangulatba. Első lépésben nekilátok a mézeskalácssütésnek.És mivel van nekem két szuper segédkuktám, így már alig vártam, hogy elkezdjük a sütést.A koncepció az volt, hogy én nyújtom és szaggatom a tésztás, kedves segédeim, pedig az előző nap apával megvásároltatott HERCEGNŐ cukorkákkal díszítik a mézeskalács csillagokat.
A kedvemet még az sem szegi, hogy egy idő után már mindenhol szívecske, cukor, liszt van, a konyha egy káosz és tudom, az elkövetkező két órában takarítani fogom eme örömteli pillanat maradványait.
Mert ahogy a kis tömzsi ujjakat figyelem, amint próbálnak szebbnél-szebb mézeskalácsot készíteni, mindenért kárpótol...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése