A szülinapom, nagyon szuperül telt.
Attila reggel kitalálta, hogy menjünk el Esztergomba, mert az nincs messze innen. Benne voltam az ötletben, habár már jártam ott korábban, szinte semmire sem emlékeztem a városból.
Nem tudom, hogy volt-e már korábban ilyen, de most december 10-én, olyan jó idő volt itthon, mintha tavasz lenne. (Szerintem ezt kaptam a Jóistentől szülinapi ajándékként. :) )
A gyerekeknek betettük a biciklit, meg a "bobo"-t (kismotor Borcsika nyelven) és a Duna parton sétálgattunk a naplementében. Tudom, ez már kicsit ilyen giccsbe hajló történet, de annyira szép volt.
Felsétáltunk a bazilikához, bent meggyújtottunk a Jézuska előtt 3 "szülinapi" gyertyát.
Végül beültünk egy étterembe, ahol a gyerekek olyan fegyelmezetten és kedvesen viselkedtek, mintha mindig ilyen helyekre járnánk. Érezték, hogy ez most nem mindennapi pillanat.
Az étterem már karácsonyi díszben pompázott, amikor beléptünk Veronika rögtön így kezdte: "óóó...de szééép!"
Sikerült őket nagyon lefárasztani, olyannyira, hogy az otthon várakozó Oreo-tortát csak másnap tudtuk megkezdeni, mert kis csapatunk fele estére teljesen kidőlt.
Szeretek "szívecske éves" lenni... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése