járni tanulunk...

Veronika segít a kistesónak... :)

Törpilla

Veronika kitalálta, hogy festeni akar, csak arról nem szólt, hogy nem a papírra... :)

mondja és mondja...

Veronika már olyan ügyesen beszél. Most tényleg minden ragad rá.
Megnéztünk pl egy Walt Disney mesét és most mindig ha úgy alakul a szituáció, akkor kamatoztatva új ismereteit, olyan kifejezésekkel kápráztat el minket, hogy mi csak nagyokat pislogunk és próbáljuk türtőztetni magunkat, hogy ne törjünk ki hangos nevetésbe, amikor ő a legkomolyabban adja elő a kis mondókáját.

Pl. kérdezem Veronikától:

- Miért sír Borcsika?
Válasz: - Hát ez bonyolult! :D

vagy

Borcsi el akart venni Veronikától egy játékot, mire Veronika:
-Nyughass, nyughass! (Természetesen ezt is a meséből vette, csak ott egy megvadult lónak mondják ezt...nem is értem, hogy vont párhuzamot a ló és Borcsi között?! :)

vagy 

Sütöttem gyümölcstortát. A tetején gyümölcskocsonya volt. Hazajön délután Apa. Veronika ilyenkor fél percben elhadarja neki, hogy mik történtek velünk aznap. Tegnap így kezdte a mondanóját: -Apa, Apa, ettem gyümölcs korcsolyát!!! :D :D :D

ébredések..

Vannak éjszakák, amikor mindenki szépen a saját ágyában alszik el...

és vannak reggelek, amikor Apa így talál meg minket... :)


Nem is értem, hogy történhet ez?! :)

Szaloncukor

Karácsonykor Borcsika felfedezte, hogy van a fának olyan dísze, ami ehető. Ezek után életveszély volt őt kettesben hagyni a fával, mert folyamatosan dézsmálta  a szaloncukrot. Veronika látta, hogy mindig megdorgálom Borcsit, ha éppen megint megpróbál lenyúlni egy újabb "csemegét".

Ám egyszer csak arra lettem figyelmes, amint a Nagytesó éppen a Kicsi szájába próbálja tömni az aznapi ebédjét, ezekkel a szavakkal: "Borcsika, neked ez való, ne edd a szaloncukrot!" 

Borcsi, meg persze köpni-nyelvi nem tudott az ijedségtől, hogy most "ez" mit akar? :D :D :D